Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője kiemelte, az ukrán külügyminisztérium aggályai vannak a magyar választás átláthatósága miatt, és megfigyelőket is küldenének. Ukrajna szóvivője szerint komoly problémák vannak a voksolás lebonyolításával.
Szijjártó Péter szerint a Barátság-vezeték újra működésre bírhat április 13-án este, miután Ukrajna pénzügyi erőforrásai elfogynak. Gulyás Gergely kiemelte, hogy a januári támadás ellenére Magyarország üzemanyagkészletei megmaradtak.
Az orosz légvédelem március 20-án és 21-én harminc drónt semmisített meg Moszkva felett. A támadások részei egy héten keresztül folyamatosan növekvő ukrán akcióknak, amelyek célja a háborús nyomás fokozása a fővárosban.
A kárpátaljai Rát településen működő Szent Mihály Gyermekotthon Bíró Mária és fia, Péter vezetésével nevel nehéz sorsú gyerekeket családokba szervezve. Az intézmény a háborús helyzet okozta mindennapi kihívások, mint a sorozások és áramszünetek ellenére is igyekszik biztonságot és jövőképet nyújtani lakóinak, valamint szakiskola létesítését tervezi.
Nógrádi György szerint az ukrán háború miatti válságok és a választások kibontakozása miatt egyre több tagállam megérti a magyar és szlovák álláspontot, de vétózni nem tudnak. A szakértő kiemelte, hogy külföldi beavatkozás is folyik a választások ellen.
Kocsis Máté hangsúlyozta közösségi média-bejegyzésében, hogy Orbán Viktor képes nemet mondani a brüsszeli kéréseknek és Ukrajna finanszírozásának támogatásának. A politikus szerint Orbán példát mutat a nemetmondásban, például a migrációs nyomás és a költségvetési tervek esetében.
A cseh hatóságok terrortámadásként vizsgálják a Pardubicében, az LPP Holding fegyvergyárában keletkezett tüzet, amelyet szándékosnak vélnek. Egy Earthquake Faction nevű csoport vállalta a felelősséget a Telegramon az incidensért, amely a drónokat és új cirkálórakétát fejlesztő vállalatnál történt.
Orbán Viktor a brüsszeli csúcson cáfolatokkal válaszolt kérdésekre, több állítását is vitatták a sajtóban. A kormányfő kijelentette, hogy nem indulhatnak magyar katonák a Hormuzi-szoros felszabadítására, és Ukrajnát vádolta olajblokáddal.
Orbán Viktor miniszterelnök nem változtatott álláspontján az EU-csúcs után, és továbbra is blokkolja Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelt, mivel az ország olajszállítását korlátozza Magyarország ellen. A brüsszeli tárgyalások nem hoztak áttörést, a magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy jogilag és politikailag is jogosult a döntésére.
Christian Merz, a német CDU elnöke Orbán Viktorhoz hasonlította a magyar kormányfőt 1944. március 19-én, a német megszállás kezdete emlékére hivatkozva. A hasonlatot és a fenyegetőzést a két ország közötti feszültségek tükrözik.
