Egy iráni törvényhozó bejelentette, hogy Teherán 2 millió dolláros tranzitdíjat kíván beszedni a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóktól. A kijelentés a rezsim új pénzügyi megközelítéséről és a szoros megnyitásáról szól.
Iráni rakétatámadás érte Izrael déli részén fekvő Arad városát, ahol több épület is összeomlott, és legalább 88 ember sérült meg. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a helyszínen elmondta, hogy Irán az egész világot fenyegeti, és a támadás bizonyítja, hogy a fenyegetés valós.
Februárban mindössze 347 új menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be Ausztriába, ami az elmúlt tíz év legalacsonyabb szintje. Az összes benyújtott kérelem száma is 41 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A háború dacára Irán etnikai és vallási sokszínűsége nem váltott ki széleskörű belső konfliktust, a rezsim stabilitása továbbra is megmaradt. Az amerikai-izraeli támadások ellenére a kisebbségek között nem alakult ki egyértelmű ellenállási mozgalom.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ajánlott egy alkut a Trump-adminisztrációnak: cserébe az Ukrajnának nyújtott információs támogatás megszüntetése ellenében Moszkva nem osztana tovább adatokat Iránnak az amerikai katonákról. A Politico értesülései szerint az ajánlatot egy miami találkozón terjesztették elő, de Washington elutasította.
Donald Trump 48 órás határidőt adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására, különben megtámadja az ország energiatermelő létesítményeit. Irán válaszul fenyegetőzött, hogy célba veszi az Egyesült Államokhoz köthető objektumokat a térségben.
A bahreini Mahazza negyedben március 9-én történt robbanás során 32 ember sérült meg, köztük gyermekek is. Két független kutatócsoport elemzése szerint a károkat valószínűleg egy amerikai üzemeltetésű Patriot rakéta okozta.
Japán egyelőre nem tervel konkrét intézkedéseket a Hormuzi-szorosban rekedt hajók áthaladásának biztosítására, bár Teherán már egyeztetett a japán kormánnyal. A szoros lezárása miatt az olajárak drasztikusan emelkedtek.
A cikk az 1953-as iráni CIA-szponzorált kudarcba fulladt politikai beavatkozást elemzi, és összefüggésbe hozza a későbbi 1979-es forradalommal. A tanulság szerint az amerikai beavatkozások hosszú távon is jelentős, néha váratlan hatásokkal járhatnak.
Donald Trump szombaton megsemmisítésre fenyegette Irán erőműveit, ha a szorost 48 órán belül nem nyitják meg. Irán válaszul fenyegetett azzal, hogy célba veszi az Egyesült Államok és szövetségesei infrastruktúráját.