Az iráni háború kitörése óta nő az inflációs várakozás, romlik a hangulat, és erősödik a dollár. A hét második felében azonban meglepően gyengült a deviza.
Az Irán és az Egyesült Államok közötti feszültségek fokozzák a magyar inflációs kockázatokat, különösen, ha nem rendeződik meg a Hormuzi-szorosban a helyzet egy hónapon belül. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint 2027-ben jelentősen emelkedhet az árszínvonal, ha a konfliktus elhúzódik.
Az Egyesült Államokban a tízéves államkötvényhozamok tavalyi nyári szintre ugrottak, a piacok 32 százalékot becsülnek a Fed novemberi kamatemelésére. Christopher Waller, a Fed kormányzója eredetileg kamatcsökkentést támogatott, de végül az óvatosabb megközelítést választotta.
Az amerikai állampapírok hozamai pénteken tovább nőttek a jegybankok szigorú nyilatkozatai és az olajárak emelkedése miatt. A Brent nyersolaj ára hordónként 100 dollár felett maradt, miközben a piacok visszavették az idei kamatcsökkentési várakozásokat.
A közel-keleti konfliktus miatti olajár-sokk hatására a forint jelentősen erősödött, míg a dollár és euró iránya is megváltozott. A piacok az energiakrizis miatt újraértékelték a jegybankok kamatpolitikáját.
Az arany unciánkénti ára heti szinten 7 százalékkal esett, ami 2020 márciusa óta nem fordult elő. A visszaesést az iráni háború hatásai, az olajárak emelkedése és a dollár erősödése okozta.
A magyar kormány szerint az olcsó orosz olaj fontos tényező a hazai rezsiköltségek mögött. A cikk elemzi az orosz olaj árának alakulását, a geopolitikai és piaci hatásokat, valamint a forint és az infláció kapcsolatát.
