Kína gazdasági tervei és Magyarország kínai befektetésekkel szembeni helyzete

Kína válaszúton – Lengyel László és Krajczár Gyula beszélgetése

Lengyel László (L. L.): Kínában éppen lezajlott a tavasszal szokásos „két ülés”, vagyis a Politikai Konzultatív Tanácsadó Testület és a parlament, a Népi Gyűlés ülésszaka, amelyen elfogadják a 15. ötéves tervet (2026–30), s végső jóváhagyásra terjesztik a pártplénum elé. A kínai tervek az egész világot befolyásolják, ugyanakkor egyértelmű, hogy Kína nincs kiszolgáltatva a trumpi zavaroknak, saját tempója szerint halad. A miniszterelnök minden korábbinál alacsonyabb, 4,5-5 százalékos növekedési célt tűzött ki 2026-ra, elismerve a lassulást, s egyben figyelmeztetett az erőltetett növekedés veszélyeire. A kormányzati dokumentum több mint száz közvetlen növekedési projektet határoz meg, ezek közül különösen a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, a zöld ipar fejlesztését hangsúlyozza, és ismét kimondja, hogy növelni kell a fogyasztást. A kínai reformerek szerint egészségügyi- és nyugdíjreformokra lenne szükség ahhoz, hogy a fogyasztás érdemben növekedjen. Hogyan látod most a kínai gazdaság helyzetét a tervek tükrében?Krajczár Gyula (K. Gy.): A mostani tervek valóban nem rutinszerűek. A 4,5–5 százalékos növekedési cél azt jelzi, hogy a kínai vezetés elfogadta: a korábbi, rendkívül gyors növekedés korszaka véget ért. Ez nem egyszerű ciklikus lassulás, hanem a gazdasági modell kényszerű átalakulása. Az ingatlanszektor túlméretezetté vált, a helyi önkormányzatok eladósodtak, a demográfiai fordulat pedig egyre erősebben hat a gazdaságra. A vezetés ezért tudatosan alacsonyabb, de stabilabb növekedési pályát választ. A változás egyik iránya az iparszerkezet átalakítása. A kormányzati dokumentumok kiemelten kezelik a mesterséges intelligenciát, a digitalizációt és a zöld ipart. Kína ezzel a korábbi, alacsonyabb hozzáadott értékű feldolgozóipari modellből egy technológia-intenzív gazdasági szerkezet felé mozdul. A cél nem pusztán a növekedés fenntartása, hanem a globális technológiai versenyben elfoglalt pozíció megerősítése. Ebben az állam továbbra is aktív iparpolitikai szerepet vállal: kijelöli a stratégiai ágazatokat, támogatja az innovációt és igyekszik csökkenteni a külső technológiai függőségeket.